Mennyit legyen ébren egy újszülött?

Hogy is képzeljük?

Amikor babát vársz, elképzeled, hogy milyen lesz majd. Puha bőre, illatos szobája, kedves hangja.

Keresgélsz a weboldalakon hasznosabbnál-hasznosabbnak gondolt dolgokat, mint babakörömvágó olló, vízhőmérő, kiskád állvány és kádba való betétek… csodás kisruhák, babakocsi.

A gondolatok ilyenkor többségében… és mondhatnám szinte kizárólagosan az anyagi dolgokra koncentrálódnak. Színek, formák, dizájn, kényelem. Ámbár sokszor rengeteg olyan eszközt kínál a piac, ami a babát nem közelíti, hanem távolítja az édesanyjától, szüleitől. 

De mire is van szüksége valójában az újszülöttnek?

Kellemesen meleg és nyugodt környezetre, stabil fekhelyre, néhány kisruhára, tiszta pelenkára, táplálékra és az édesanyja ölelésére. Elnézést az apukáktól… Róluk külön írással készülök majd.

Az újszülöttnek teljesen mindegy, hogy francia csipke, vagy bársony-e a baldachin, hogy hány funkciós a babakocsi, vagy hogy milyen színű a szobája.

Neki legfőképpen arra van szüksége, hogy megértsék a jelzéseit és átsegítsék őt a nehézségein.

Nehézségein? Igen. Mert a kisbaba, amikor megszületik, egy olyan világból érkezik, ahol az anyukája az égvilágon minden feladatot elvégzett helyette. Keringette a vérét, lélegzett, táplálkozott helyette, elszállította a salakanyagokat, állandó hőmérsékletet tartott. Neki, a babának "csak" annyi volt a dolga, hogy növekedjen, fejlődjön. 

Közben valami furcsa késztetés lesz rajta úrrá: keresni kell. Keresni kell valamit. Valamit, ami megnyugvást és biztonságot ad. Emelgetni kezdi a fejét. Nehéz, de muszáj. Hosszú-hosszú próbálkozások végén végre megtalálja, amit keresett. Szájába veszi és erőteljesen szívni kezdi.

És ekkor elönti a megkönnyebbülés, a megnyugvás és a biztonság ismerős melengető és ellazító érzése. Szopizni kezd. Ebben a pillanatban úgy érzi, hogy ezt soha, de soha nem szeretné elengedni. Mert annyira biztonságos. 

A szülőszobán túl

Egyszer csak történik valami. Kicsúszik a szájából a biztonságot adó kötelék. Megmarkolják és beleteszik valami kemény helyre, ami hideg, mozog és zörög. Minden érzéklete megfeszül. Nagyon. Felrémlik az elmúlt órák megpróbáltatása, majd halványan a biztonság emléke. A zörgő dologban újra éli az egészet. És kimerül. Az élmények elnyomják a késztetést a keresésre. Kicsit jobb lesz a helyzet, amikor puha dolgokat cibálnak a teste köré. Felöltöztetik és bebugyolálják. Kimerült. Elalszik.

De honnan is indul az alvás képessége?

Igen, az alvásra való képesség egy velünk született tulajdonság, mely folyamatosan alakul, fejlődik. És ez a fejlődés nem a születéssel, hanem a fogantatással – vagy azt megelőzően – kezdődik. Ahhoz, hogy megértsük kisbabánk alvását, viselkedését, tisztában kell lennünk néhány dologgal, fogalommal.

A magzat aktivitási és a nyugalmi állapotának időszakos váltakozásai az utolsó trimeszterben lesznek igazán rendezettek. A születés előtti utolsó hetekben már jól megkülönböztethetőek az aktív és a nyugodt alváshoz hasonló állapotok, melyek a későbbi REM és a NREM fázis előfutárai.

Mit is jelent a REM és NREM alvás?

Alapvetően az alvás két nagy stádiuma, mely a gyermekek és a felnőttek alvására jellemző. REM fázisban a szemhéjak alatt a szemek gyors mozgásban vannak, az agy aktivitása fokozódik, gyakoriak az álmok, az izmok ellazulnak. NREM fázisban, azaz amikor nincsenek gyors szemmozgások, az agyi aktivitás csökken, a szívverés és a légzés lassul, a szervezet ekkor egy igen nyugodt állapotba kerül.

Az újszülöttek, csecsemők alvásával kapcsolatban nem ezt a két kifejezést, hanem az aktív és nyugodt alvást használjuk. Körülbelül 2 hónapos kortól említi a szakirodalom REM és NREM fázisként.

Hogy változik az alvások ciklikussága?

Az időre született, egészséges újszülöttek alvási ciklusa 50-60 perc (lehet ennél hosszabb és rövidebb is), mely alatt az aktív és nyugodt alvás kb fele-fele arányban van jelen.

Ami jelentős különbség az újszülött és felnőttkor alvása között, hogy az újszülött az alvását az aktív alvással (REM szerű alvással) kezdi. Ez felnőtt korban nem így van.

Az idegrendszer érésével az alvás szerkezete is átalakul. 2-3 hónapos kor körül egyre gyakoribbá válik, hogy a baba nyugodt alvással kezdi meg az alvási ciklust. Ezzel együtt csökken az aktív alvás aránya. 3-6 hónapos kor között az idegrendszeri szerveződésnek köszönhetően a kisbaba alvása már egészen hasonlít a kisgyermekkori/felnőttkori alváshoz.

Felnőtt korban egy alvási ciklus kb 90-120 perc, bár általában az első ciklus picit rövidebb. A NREM fázisnak is van 3 része, a felszínes, a stabil és a mélyalvás fázisa. Ebben a 90-120 percben váltakozik a két fázis: REM és NREM.

Ami még fontos, hogy az alvás során az egyes ciklusokban a két fázis aránya eltérő. Közvetlen elalvás utáni ciklusban a NREM fázisok aránya jóval magasabb, mint az éjszaka második felében. Összességében a REM fázis aránya felnőtt korra 20-25% egy éjszaka alatt.

Ez óriási különbség a baba és a felnőtt között. Hogy emlékeztesselek: egy baba alvási ciklusa 50-60 perc, ennek kb fele aktív alvás. A felnőtt alvási ciklusa 90-120 perc, melynek kb 20-25%-a REM, azaz aktív fázis, de ez alvásciklusonként változhat.

Könnyen kiszámolható, hogy egy felnőttnek egy éjszaka alatt Van kb 5-6 alvási ciklusa, egy újszülöttnek pedig ugyanezen idő alatt 9-12. Természetesen ezt nem lehet így megközelíteni, hiszen pont az a lényeg, hogy a babáknál 24 óra alatt futnak a ciklusok.

Cirkadián ritmus

Érdemes néhány szót ejteni eme divatos kifejezésről is. Jelentése: "egy nap körüli". Tulajdonképpen a 24 órás "belső óránk". A cirkadián rendszer a szervezet közel 24 órás biológiai ritmusait szervezi, többek között az alvás–ébrenlét időzítését.

Hogy mi szabályozza ezt? Hormonális és élettani működéseink hatására, illetve a fény sötétség változására alakul ki ez a képességünk.

Szóval a babánk születése után az "elvárás" – és lehet ezt szépíteni, de előbb utóbb ez az, amit szeretnénk, lehetőleg előbb – az, hogy a cirkadián ritmusa kialakuljon, tehát a babánk nappal ébren legyen, éjszaka pedig aludjon. Csak hát ez nem történik meg egyik pillanatról a másikra. Sőt! Kezdetben - és ezt bizonyára te is tapasztaltad – többségében nappal békésen alszik, éjszaka pedig kezdődik a ramazuri. És ez bizony próbára teszi a legnyugodtabb szülő idegrendszerét is. 

És akkor miért is álmosodik el olyan hamar a kisbabám?

Hallottál már a homeosztatikus alvásnyomásról? A homeosztázis a szervezet egyensúlyi állapota. Testünk minden porcikája, minden időpillanatban azért dolgozik, hogy a különböző folyamatok – például a sav-bázis, a nátrium-kálium arány, a folyadék, vagy a testünkben jelen levő cukor- egyensúlyban legyen a különböző sejtek terei között.

A homeosztatikus alvásnyomás egy olyan folyamat, amelynek a lényege, hogy minél tovább vagyunk ébren, annál álmosabbak leszünk, helyesebben annál nagyobb az alvás késztetésünk. Tehát az ébredéstől az elalvásig eltelt időben az alvásnyomás folyamatosan nő, egészen addig, amig el nem alszunk. Alvás közben pedig lecsökken. Így lesz meg az egyensúly.

A különbség a felnőtt és újszülött között, hogy mennyi idő után következik be a tényleges elalvás. Tehát mennyi időt tud ébren lenni. Újszülöttek esetében az az idő, amit képes ébren tölteni, sokkal rövidebb, mint ha felnőttekről, vagy akár a kisgyermekekről van szó. Az alvásnyomás tehát egy dinamikusan váltakozó jelenség az elalvás és ébredés között. A két pont közötti időbeli távolság a születéskor nagyon kicsi és az életkor előrehaladtával egyre nő.

Ez az egyik legfontosabb információ ahhoz, hogy miért nem várhatjuk el egy kisbabától azt, hogy több órát fent legyen. És máris elérkeztünk a igen divatos kifejezéshez, melyet ma az édesanyák és a babák körül mozgó szakemberek is előszeretettel használnak. 

Mi az az ébrenléti idő vagy ébrenléti ablak?

Az ébrenléti ablak azt az időmennyiséget jelöli, ami egy kisbaba – vagy akár felnőtt – felébredéstől a következő elalvásig tart.

Ahogy idősödik a babád, egyre hosszabbak lesznek az ébrenléti ablakok. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek csak hozzávetőleges értékek, melyeket jó, ha tudunk, de soha nem várhatjuk el, hogy egy baba óramű pontossággal működjön akár az ébrenléti ablakoknak, akár más elvárásnak megfelelően.

Ez egy tájékozódási pont neked, szülőnek, hogy segítsen felismerni a kisbabád jelzéseit az alvásra vonatkozóan. Nem cél, hogy a baba kibírjon meghatározott mennyiségű időt ébren, ahogy az sem, hogy az ébrenléti idő elteltével mindenképpen elaludjon.

Az alábbi táblázat segíthet neked abban, hogy hozzávetőlegesen tudjad, melyik életkorban mit is jelentenek ezek az ébrenléti ablakok. 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ebből szokott némi félreértés kerekedni. Az ébrenléti időbe beletartozik az etetés, a pelenkázás, a fürdetés, az öltöztetés, a büfiztetés, a játék, az összebujcizás. Láthatod, hogy egy újszülött esetében ezek a tevékenységek teljes mértékben kitölthetik az ébrenléti ablakot.

A táblázatok abban segítenek, hogy legyen egy hozzávetőleges adatod arról, hogy körülbelül mennyi idő elteltével számíthatsz arra, hogy a babád elálmosodik.

Ugyanakkor a legfontosabb a babád megfigyelése, jelzéseinek megértése és az ennek megfelelő cselekvés. Tehát ha az ébrenléti ablak lejárta előtt 15 perccel úgy látod, hogy álmos, altasd el. Ha az ébrenléti idő már lejárt, de a babád még jókedvű, mosolyog, nézelődik, vagy hajlandó kapcsolódni hozzád, akkor ne kezdjed csak azért altatni, mert a táblázat szerint most kell kezdeni az altatást.

Igazából az ébrenléti ablakok táblázata egy iránytű, ami vezet téged. De a pontos útvonalhoz sok más körülményt is figyelembe kell venni.

Akkor hogy is van ez?

Azt, hogy egy kisbaba meddig tud ébren maradni, nagyon sok tényező befolyásolja. A teljesség igénye nélkül felsorolom a legfontosabbakat:

• milyen napszak van
• mennyit aludt az előző alvási ciklusban
• milyen minőségű volt az előző alvás
• a baba kora és az idegrendszerének érettsége
• az etetés: mit, mennyit evett
• a temperamentuma
• az egyéni alvásigénye
• és az, hogy éppen milyen fejlődési szakaszban van.

Ezek közül kettőt emelek ki. Az egyik, hogy éppen milyen fejlődési szakaszban van a babád.

Minden olyan esemény, amikor a babád életében, fejlődésében valami nagy dolog történik, akkor az addigi alvás ritmusa megborulhat. Ilyen például amikos fordulni kezd, kúszni kezd vagy mászni (tehát helyváltoztató mozgásra lesz képes), feláll, elindul, kibújnak a fogacskák, amikor 3 hónapos kor körül gőgicsélni kezd, vagy valahol 6-10 hónapos kor között elkezdi az azonos szótagokat ismételgetni, aztán amikor szavakat kezd mondani, vagy folyékonyan kezd beszélni…

Ez mind-mind olyan nagy ugrás a fejlődésében, melyek az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt az alvási ritmusának felborulását okozhatják.

Honnan tudod, hogy álmos a kisbabád?

Az ébrenléti idők alatt a baba "elvégzi feladatait". Minél fiatalabb a kisbaba, annál hamarabb merül ki abban a sok ingerben, ami a környezetéből feléje árad. A cikk elején írtam már arról, hogy mennyi mindennel kell megbirkóznia. Fények, hangok, illatok, mozgások, érzések, testérzetek, mint éhség, szomjúság, emésztés, puffadás, ürítés. Ezek a folyamatok igencsak le tudják meríteni az idegrendszerét, és akkor még nem is beszéltünk a fejlődésről, mely a nap minden percében szintén vele van.

Érthető hát, hogy ez a sok dolog gyorsan kimeríti. Ezekhez a dolgokhoz hozzá kell szoknia, meg kell tanulnia. Igen. Meg kell tanulnia. Nem azért, mert ezt várja el tőle bárki is. Hanem azért, mert az az élet rendje. Kevés kivételtől eltekintve – és ide csak kifejezetten az alvással kapcsolatos betegségeket értem – minden kisbaba valahol 9 és 16 hónapos kora között már eljut oda a fejlődésében, hogy napközben csak egyszer alszik. 

Mikor jött el az idő az altatásra?

Kérdés azonban, hogy honnan tudhatod, hogy álmos? hogy mikor jött el az idő az altatásra?

Azt a pillanatot, amikor a fáradtságtól sírni kezd, jóval megelőzik olyan jelek, amelyek azt üzenik a külvilágnak, hogy elég volt! Aludni szeretnék. Ezeket a jeleket a szülők viszonylag gyorsan megtanulják felismerni.

Itt azért meg kell említeni, hogy a viszonylag gyorsan pillanatáig eltelt hetek során igencsak kétségbe tudunk esni és mi magunk is nagyon ki tudunk merülni.

Egyértelmű üzenet:

• ha elfordítja gondozójától a fejét, tekintetét, tehát már nem szeretne kapcsolódni
• csökken az érdeklődése a környezete vagy a játékai iránt
• elréved
• elcsendesedik
• lassul a mozgása
• ásít
• kipirosodik a szeme körül
• nagyobb babáknál megjelenik a szem dörzsölése.

Ugyanakkor bármelyik jel lehet pillanatnyi állapot és nem feltétlen az álmosság jele. Ezért a két dolgot mindig együtt kell értelmezni: mióta van ébren és milyen jelzéseket küld. 

Mi történik, ha túl sokáig van ébren?

Ha a kisbaba tovább marad ébren, mint amit jól el tud viselni, egyre nehezebb lesz számára az őt elárasztó ingerek feldolgozása, nyugalmának megtartása. Ha felismered a fáradtság jeleit, nyilván megkezded az altatását. Ha nem ismered fel, akkor a baba egyre nyugtalanabbá válik, és pontosan ez az egyik legmegtévesztőbb jelenség.

Izeg-mozog, aktív, felpörög. Pedig valójában már nagyon fáradt. Aztán nyűgössé válik, sírni kezd, rendezetlenné válik a mozgása és sokkal nehezebben fog megnyugodni, majd elaludni. Tehát amikor egy baba igencsak aktívnak tűnik, lehetséges, hogy valójában már nagyon fáradt. 

Mi történik a kis testében?

A már említett homeosztatikus alvásnyomás következtében egyre erősebb lesz az alvásra való késztetése. Nyilván szerepet játszanak a hormonok is, de az alvás-ébrenlét változása, alakulása egy nagyon bonyolult folyamat. Nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy nő a stresszhormonok mennyisége, mert a baba túlpörgött.

Mivel a belső változások külső jelekben mutatkoznak meg, elsősorban ezeket figyeld.

Ismerd meg az ébrenléti ablakokat, tanuld meg a babád jelzéseit és vedd számításba azt, hogy mi történik vele a nap folyamán. Mert teljesen másként hat rá, ha egy esős napon ki sem mozdultok otthonról, vagy ha egy verőfényes napon családi kirándulást tesztek a szabadba. Minél több az inger, annál gyorsabb lehet a fáradás.

Ugyanakkor fontos tudnod, hogy ahány baba, annyiféleképpen reagál ugyanarra a helyzetre. És lehet, hogy a te kisbabád is kétféleképpen reagál két egymást követő alkalommal ugyanarra a helyzetre. 

Miért nem alszik el, pedig már fáradt?

"Leragad a szeme, mégsem alszik el? Mit tegyek?"

Az, hogy minden jel arra mutat, hogy álmos és aludnia kellene, még nem jelenti azt, hogy erre képes is egyedül. Ellentmondásos módon lehetséges, hogy a babát pont akkor nehezebb elaltatni, amikor már nagyon elfáradt.

A legtöbb kisbaba segítségre szorul abban, hogy el tudjon aludni. Szüksége van a biztonságot adó közelségre, szoptatásra, hordozásra, ringatásra, vagy bármilyen megnyugtató segítségre, amely a számára megfelelő. A szülők kreatív tárháza pedig esküszöm, kimeríthetetlen.

Ugyanakkor sok éves tapasztalatom alapján szeretnék neked egy szívből jövő jótanácsot adni, még akkor is, ha ezt nem kérted. És igazából ez nem csak az altatásra, hanem minden más gondozási tevékenységre is igaz.

Mielőtt alkalmazni kezdenél bármilyen gyakorlatot a megnyugtatásra, altatásra, itatásra… bármire, mindig gondold át, hogy ez számodra mennyire lesz hosszú távon kivitelezhető, kényelmes, praktikus, vállalható. Ugyanis semmi értelme a pillanatnyi kényelmed érdekében valami olyan gyakorlathoz folyamodnod, ami hosszútávon sokkal több kényelmetlenséggel, vagy akár nehézséggel jár, mint amekkora előnye van most.

És lehet, hogy most felhorkansz, hogy hogy lehet ilyent leírni. Nem azt mondom, hogy ne vedd figyelembe a babád jelzéseit, szükségleteit. Hanem azt, hogy találj közös nevezőt az ő és a te szükségleteid között.

Ugyanis, ha ez nem történik meg, előbb-utóbb egy önmagát gerjesztő folyamatban találod magatokat. Minél fáradtabb leszel, annál kevesebb lesz a türelmed, a feszültség fokozódik és a babád ezt megérzi. Ő is kevésbé tud megnyugodni, nyűgösebb lesz, nehezebben alszik el, és máris kezdődik előről a folyamat.

Szeretnék itt egy példát hozni. Sokszor fordul elő, hogy amikor megkeres egy anyuka a végimerülés határán, akkor arról számol be, hogy a babája napközben csak úgy alszik el, hogy hordozóba teszi, és labdán megállás nélkül pattog vele. Abban a pillanatban, ahogy megáll, a baba felébred.

Vagy beteszik az autóba és kerülnek vele néhány km-t.

És itt jön a csavar. Mert ugye minden szülőben felmerülnek a kérdések? Hogy altassam el? Ringassam? Hordozzam? Szoptassam és le se tegyem? Tanítsam meg egyedül elaludni?

Tudom, hogy szülőként jót akarsz és tudom, hogy minden eszközt meg szeretnél ragadni, hogy végre aludjon. De jó lenne, ha te, mint édesanya, vagy édesapa nem kerülnél borzasztó állapotba.

És itt fontos megemlíteni, hogy sok szülőnek egyáltalán nem probléma, akárhogy alszik is a babája. Akár rajta, vele, mellette, öbölben…

Ugyanakkor gondolj csak bele! Van egy 3 kg-os újszülötted, akit elkezdesz járkálva altatni és egy altatás tart mondjuk 40 percig. Amikor 7 kg lesz majd, akkor is tudod majd 40 percig járkálva altatni? Szóval a legjobb amit tehetsz, ha már a várandósság alatt tudatosan készülsz arra, hogy hogy lehet egy kisbabát altatni, mire érdemes figyelni, hogy lehet rutint, napirendet kialakítani.

És ez nem azt jelenti, hogy csak egy gyakorlatban kell gondolkodnod. Hiszen lehet, hogy a terveidet a babád felülírja. De jó, ha akkor tisztában vagy más módszerekkel, lehetőségekkel. Nem arról van szó, hogy elrontasz valamit. Hanem arról, hogy a tudatos. A jó altatási és alvási szokások kialakítása nem csak a bab számára fontosak, hanem az egész családnak.

Teljesen természetes késztetés az, hogy minél közelebb szeretnél lenni a babádhoz. Hogy amikor sír, vagy nyugtalan, akkor felveszed és megöleled. És hogy nem teszed le, hogy "majd így megtanulja".

Ugyanakkor a kezdeti nehézségek, az összehangolódás után, amikor végre kicsit magadra találsz, érdemes időt szánni arra, hogy az altatások köré egyfajta szokásrendszert alakíts ki. Mert ezzel megkönnyíted a babád számára azt, hogy felismerje: most alvás következik. És ezt minél előbb kezded kialakítani, annál gyorsabban tudsz te is kicsit rendezettebb lenni.

Altatási rutin

A lényeg, hogy ha a dolgok mindig ugyanabban a sorrendben történnek, akkor az először is biztonságérzetet és kiszámíthatóságot jelent, egyébként nemcsak a babának, hanem neked is.

A nappali altatásokat is érdemes így alakítani. Mit tehetsz?

Menj vele abba a szobába, ahol aludni fog. Húzd be a sötétítő függönyt. Nem kell teljes sötétség, a félhomály is jelzés, illetve könnyebbé válik általa az elalvás. Zárd ki a nagy zajokat: kapcsold ki a televíziót, a telefonod tedd félre. Ne szóljon a zene. Legyen nappali csend. Nem kell hangszigetelni a lakást, de a nagy zajok túlterhelhetik, felijeszthetik. Röviden: teremts nyugodt környezetet.

Nyugodtan bújj össze vele, ha ezt szeretnéd. Hiszen bármi belefér, ha ez mindkettőtöknek jó. Dúdolhatsz neki, simizheted. Öledbe veheted, ringathatod is.

Aztán jön a kritikus pillanat. Mikor teheted le az ágyába?

Erre nincs egyértelmű válasz. Az alvás előrehaladtával az aktív alvást nyugodtabb alvási állapot követheti. Sok szülő azt tapasztalja, hogy ilyenkor könnyebb letenni a babát anélkül, hogy felébredne. Ennek időpontja azonban babánként és alvásonként is változhat.

És igen, lehet, hogy többször kell megpróbálnod. Lehet, hogy hetekig kell gyakorolnod. De ez a lényeg: ez egy tanulási folyamat. Hetekig, hónapokig tart. A napirendről, rutinról egy másik írásomban olvashatsz hamarosan.

Segédeszközök

Nos, ha engem kérdezel, akkor azt tudom mondani, hogy már leírtam. Egyszerűsítsd az életed, neked lesz könnyebb.

Nem goromba vagyok. Ugyanakkor hadd meséljek el egy rövid történetet: Egy előadássorozatra voltam hivatalos egyszer. Az előttem levő előadó a babák alvásáról beszélt. Arra lettem figyelmes, hogy elhangzik az, hogy használj fehér zajt, mert az lehet, hogy megnyugtatja. És ha majd le akarod róla szoktatni, akkor napról-napra csökkentsd a hangerejét, aztán egyszer csak majd el tudod hagyni. Ekkor arra gondoltam, hogy megint valami, amire a szülők rászoktatják a babát, aztán majd kérdezik, hogy hogyan is szoktassák le.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a fehérzaj nem jó, vagy káros. Azonban mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy egyszer voltam egy családnál, ahol megkérdeztem, hogy hogyan is alszik a család. A válasz az volt, hogy apuka külön szobába zárkózik anyukával, mert nem bírják a fehér zaj hangját. Kértem, hogy mutassák meg. Egy repülőgép zúgása volt. Borzalmas, hangos, erős. Megkérdeztem, hogy miért gondolják, hogy ez jót tesz a babának? A válasz az volt, hogy hallották, hogy ez jót tesz. Erre én azt mondtam, hogy akkor miért vagyok én itt? Mert engem a nem alvás miatt hívtak oda.

Azt szeretném érzékeltetni, hogy a külső dolgokkal, eszközökkel legyél kicsit kritikus. Olyan értelemben, hogy ami neked nem jó, kényelmetlen, kellemetlen, az lehet, hogy a babádnak is az.

Pólyákról, hálózsákokról is szeretnék bővebben írni egy Alvásbiztonság gyermekkorban cikkemben.

Összegezve

A babád alvásának fejlődése egy olyan folyamat, melyet a szervezetében levő változások, a külső környezet változása és a te alváshoz, altatáshoz valo hozzáállásod, viselkedésed fog kialakítani.

Adj magatoknak időt! Ne legyél türelmetlen, mert az nem segít.

Közhely, de pihenj és aludj amikor a babád. Kérj segítséget azokhoz a dolgokhoz, amiket képes vagy másoknak átengedni. Bevásárlás, takarítás, babasétáltatás, vasalás…

Hidd el, sokan szívesen segítenek, ha kéred!

Remélem, hogy adtam neked némi megértést a babák alvásáról az alvás fejlődéséről.

Ha nem boldogulsz, kérdésed van, szeretnél segítséget, akkor csak kattints, és vedd fel velem a kapcsolatot!

Várlak legközelebb is!